Művészek



Szemadám György

Életrajz:

1947. október 25-én született Budapesten.

1967-75. a Fővárosi Állat- és Növénykertben a nagyragadozók ápolója, majd főápolója.
1969-től kiállító művész, akinek eddig Magyarországon és külföldön
(Bécs, Prága, Moszkva) 49 önálló kiállítása volt.
1977-től tagja a Művészeti alap (1991-től: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) festő szakosztályának.
1978-tól számtalan publicisztikát, esszét, képzőművészeti, fotó- és filmkritikát, kultúrtörténeti és művészetelméleti tanulmányt tett közzé, kiállításokat nyitott meg, továbbá különféle témákban tartott előadásokat.
1979-ben a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége tanulmány-pályázatán harmadik díjat kap.
1979-1993. gyermekek és felnőttek részvételével vezetett képzőművészeti köröket és alkotótáborokat, tartott egyéb képzőművészeti foglalkozásokat, elmegyógyintézetekben végzett művészetterápiás munkát, családsegítő központokban pedig hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok kreatív foglalkoztatását vezette.
1980-tól tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének.
1981-ben a II. kerületi VB. Művelődési Osztálya és a Művelődési Központ a Mozgássérültek Nemzetközi Éve alkalmából rendezett kiállításon harmadik díjat kap.
1981-ben a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának művészeti író- pályázatán megosztott első díjat kap.
1981-83. tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának.
1982-84. az Amatőr Képzőművészek Tanácsának elnöke.
1982-93. a Magyar Nemzeti Galériában működő GYIK (Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti) Műhely tanára, 1988-tól pedig vezetője.
1986-ban a Hunnia Filmstúdió Küldjön egy történetet! című filmnovella pályázatán megosztott második díjat kap.
1990-ben tagja a Kállai Ernő Körnek.
1990-93. tagja a Magyar Mozgókép Alapítvány játékfilmes szakkuratóriumának.
1991-től tagja a Szinyei Merse Pál Társaságnak.
1992-93. a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa.
1992-95. a Magyar Festők Társaságának társelnöke.
1993-tól a Magyar Mozgókép Alapítvány (később Közalapítvány) animációs szakkuratóriumának elnöke.
1993-ban a Szolnoki Képzőművészeti Filmszemlén a „ Múzeumosdi ” egyik része különdíjat nyer.
1993-ban az Életünk tárgyai – tárgyaink csendéletei című kiállításon a Művelődési és Közoktatási Minisztérium díját kapja.
1994. óta tagja az Altamira Egyesületnek.
1995-től tagja a Magyar Festők Társaságának.
1996-ban a Művészkártya, sors-kártya című kiállításon fődíjat kap.
1996-ban az In memoriam 1956 című kiállításon különdíjat kap.
1997-ben megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.
1997-99. a Magyar Televízió Vizuális Művészetek Szerkesztőségének főszerkesztője.
1998-2001. a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja.
1998-tól a Magyar Festészetért Alapítvány elnöke.
1999-ben a Kamera Hungária televíziós filmfesztiválon televíziós sorozatának, a „(H)arc-képek„– nek egyik műsora a stúdiókép kategóriában fesztiváldíjat nyer.
1999-2002. a Csepeliek Művelődéséért Közalapítvány elnöke.
2000-ben a Szolnoki Képzőművészeti Filmszemlén filmje, „ Az elvesztett Paradicsom” különdíjat nyer.
2000-ben a Corpus regni című kiállításon a Szinyei Merse Pál Társaság díját kapja.
2001-ben Munkácsy Mihály - díjat kap.
2001-től tagja az Unikornis csoportnak.
2002-től a Szinyei Merse Pál Társaság elnökségi tagja.
2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Művelődési Intézet művészetpedagógiai díjában részesül.
2003-ban a szigetszentmiklósi Patak Galéria Örökös Díjazottja lesz.
2004-től tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.
2005-től tagja a Patak Csoportnak.
2005-ben a Kamera Hungária televíziós filmfesztiválon a „Madarat tolláról…” egyik része fesztiváldíjat nyer.
2005-től kurátora a Németh László Kulturális Alapítványnak.
2005-ben Simsay-díjat kap.
2006-ban a Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola Baktay-nagyérmét kapja.
2007-től tagja a Magyar Írószövetségnek.

Könyvei:

1987. Szemadám György: Jankovics Marcell (monográfia), Bp. Corvina Kiadó
1990. Hoppál M., Jankovics M., Nagy A., Szemadám Gy.: Jelképtár, Bp.
Helikon Kiadó
1991. Szemadám György: Apokrif állattan, Bp. Móra Kiadó
1995. Belső Tárlat – Szemadám György, Bp. Kráter Műhely Egyesület
1997. Szemadám György: Apokrif lények enciklopédiája, Debrecen, Csokonai Kiadó
1999. Szemadám György: Antik torzók és válogatott vernisszázsok, Bp.
Kráter Műhely Egyesület
2001. Szemadám György: Zé ó és ó, Bp. Kortárs Kiadó
2003. Szemadám György: Ezredfordulós írások, Bp. Széphalom Könyvműhely
2004. Hoppál M., Jankovics M., Nagy A., Szemadám Gy.: Jelképtár,
(Bővített, javított kiadás) Bp. Helikon Kiadó
2005. Szemadám György: Madarak, madarászok és más csodalények, Bp. Széphalom Könyvműhely
2007. Szemadám György: Hihetetlen lények könyve, Dunaszerdahely,
Méry Ratio Kiadó
2007. Gyurkovics Tibor – Szemadám György: Az alkotás vegetatív bája,
Napkút Kiadó
2015 Magyarország Érdemes Művésze

Filmjei:

1988-89. A szabadság mezeje (Lugosi-Lugo Lászlóval)
1999. Az elvesztett Paradicsom

Televíziós sorozatai:

1991-97. (H)arc-képek, 60 rész (Wiegmann Alfréddal és Sós Árpáddal)
1993-94. Jelképtár – a sorozatból 13 rész
(Hoppál Mihállyal, Jankovics Marcellel és Nagy Andrással)
1993-94/1998. Múzeumosdi, 9 rész (Sinkó Istvánnal és Rohonyi Gáborral)
1995-97. Játékos bestiárium A-tól Z-ig, 25 rész
(Kremsier Edittel és M. Lukács Ágnessel)
2002-2003. Madarat tolláról, 12 rész ( Kocsis Tiborral)
2005-2006. Társaink, rabszolgáink – a háziállatok, 7 rész (Tomcsányi Vilmossal)

Egyéni kiállításai:

1969. Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, Budapest (Megnyitotta: Lisziák Elek)
1970. Technika Háza, Esztergom (Megnyitotta: Mezei Ottó)
1972. Fiatal Művészek Klubja, Budapest, Dlauchy Ferenccel
(Megnyitotta: Dlauchy Ferenc és Szemadám György)
1973. Balatonboglári Kápolna Tárlat, Balatonboglár
(A megnyitó Szemadám György akciója volt)
1974. Műegyetem „E” Klubja, Budapest (Megnyitotta: Schranz Lajos)
1974. Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1974. Egyetemi Színpad, Budapest, Haris Lászlóval
1975. „A Budai Művész Kör” Toldi Stúdió Mozi, Budapest, Diner Tamással (Megnyitotta: Kerékgyártó István)
1977. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Klubja, Budapest
(Megnyitotta: Szemadám György)
1977. Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
(Rendezte: Frank János, Megnyitotta: Mezei Ottó)
1979. Arany János Művelődési Központ, Tiszakécske
(Rendezte: Kerékgyártó István, Megnyitotta: Jankovics Marcell)
1980. Fényes Adolf Terem, Budapest (Rendezte: Frank János, Megnyitotta: Jankovics Marcell)
1980. Petőfi Sándor Ifjúsági és Művelődési Központ, Győr
(Megnyitotta: Hoppál Mihály)
1981. Bástya Galéria, Budapest
1981. Mini Galéria, Miskolc, Diner Tamással
(Megnyitotta: Földes László – „Hobo”)
1982. Erzsébetvárosi Galéria, Budapest (Megnyitotta: Hoppál Mihály)
1982. Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest (Megnyitotta: Czakó Gábor és Szőke Péter)
1982. Megyei Művelődési Központ, Szolnok
(Megnyitotta: Sárközi Zoltán és Szőke Péter)
1983. Erkel Ferenc Művelődési Ház, Budakeszi (Megnyitotta: Szakály Ferenc)
1983. Művelődési Központ Kisgalériája, Eger ( Megnyitotta: Sárközi Zoltán)
1983. Liget Galéria, Budapest
1984. Komáromi Kisgaléria, Komárom (Megnyitotta: Jankovics Marcell)
1984. Kölcsey Kisgaléria, Debrecen (Megnyitotta: Szakály Ferenc)
1988. Kilián György Művelődési Ház, Kaposvár (Megnyitotta: Mányoki Endre)
1989. „Mű-zeum – Ötödik vázlat a Nagy Látványtárhoz” Duna Galéria, Budapest (Rendezte:Vörösváry Ákos, Megnyitotta: Attalai Gábor)
1991. Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest
(Rendezte: Sulyok Miklós és Vörösváry Ákos, Megnyitotta: Balaskó Jenő)
1992. Collegium Hungaricum, Bécs (Megnyitotta: Sulyok Miklós)
1992. Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány (Megnyitotta: Czakó Gábor)
1992. Mini Galéria, Miskolc (Megnyitotta: Sulyok Miklós)
1993. Magyar Intézet, Prága (Megnyitotta: Sulyok Miklós)
1993. „…csend…” Bartók ’32 Galéria, Budapest
(Rendezte: Vörösváry Ákos, Megnyitotta: Jankovics Marcell)
1994. „Vándorok emléke…” Játékszín, Budapest (Megnyitotta: Hernádi Gyula)
1995. Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ, Moszkva
1995. Kaposfüredi Galéria, Kaposfüred (Megnyitotta: Fellegi Ádám)
1996. Stílus Galéria, Budapest (Megnyitotta: Lajta Gábor)
1996. Klapka György Általános Iskola, Isaszeg (Megnyitotta: Jankovics Marcell)
1996. „Ad futuram memoriam” Merlin Galéria, Budapest
(Megnyitotta: Sinkó István)
1996. Csepel Galéria, Budapest
(A megnyitó Szemadám György video – akciója volt)
1997. Vigadó Galéria, Budapest
(Rendezte: Vörösváry Ákos, Megnyitotta: Andrási Gábor)
2001. „Ünnep és kivonulás – Látványtári reflexió Szemadám – képekre” Cifra Palota, Kecskemét
(Rendezte: Vörösváry Ákos, Megnyitotta: Nyitrai András és Radnóti Sándor)
2001. Vaszary Képtár, Kaposvár, Prutkay Péterrel
(Rendezte: Vörösváry Ákos, Megnyitotta: Wehner Tibor)
2002. „Az „ismeretlen” Szemadám” Mű-Terem Galéria, Debrecen
(Rendezte: Vörösváry Ákos, Megnyitotta: Mazsu János és Vörösváry Ákos)
2003. Volksbank, Keszthely (Rendezte és megnyitotta: Vörösváry Ákos)
2004. Szatmári Múzeum, Mátészalka (Megnyitotta: Jankovics Marcell)
2004. „Hermetikus tárgyak” Vízivárosi Galéria, Budapest
(Rendezte és megnyitotta: Vörösváry Ákos)
2004. József Attila Művelődési Ház kiállítóterme, Vecsés
(Megnyitotta: Antall István)
2005. „Madarak és mandalák” Várnegyed Galéria, Budapest
(Megnyitotta: Szakolczay Lajos)
2006. József Attila Művelődési Ház, Dunaharaszti
(Megnyitotta: Szemadám György)
2007. Szepes Gyula Művelődési Központ, Érd (Megnyitotta: Novotny Tihamér)
2008. Forrás Galéria, Budapest (Megnyitotta: Temesi Ferenc)
2011 Forrás Galéria, Budapest
2013 Eötvös Galéria, Baja

„Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete befolyásolta – alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. A ’60-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő fiatalok egyik vezető egyénisége. A ’70-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, organizátora, melyeket a kor kultúrpolitikája, mint minden avantgárd megmozdulást, a rendszer elleni provokációnak tekintett. Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. A ’80-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben megmarad korábbi tematikájánál. Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek logikus vagy illogikus kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek.”

(Kortárs Művészeti Lexikon 2001. Enciklopédia Kiadó)